Holnap is

Nem tűnök el sohasem
egy versben mindíg ott vagyok
másként látom s látod  már
a felkelő szikrázó holnapot
közel de mégis olyan távol
annyira vakítóan vágó, éles
rám vetíti ajkadról szavaid
tán találóan de mélyen édes
akaratom határain-korlátain túl
meginoghat bennem a józan tudat
segíteni lehet, ezen nem tud senki
erre nem is emelem hát poharamat
mostanáig mindig érzem s látom
mostanáig minidg jobban hallom
itt az idő, rá kell nagyon állnom
rég elütött idő emberi órámon
orvosol az majd mindenféle bajt
s ha egyszer tán újra eljön majd
szerelem, szeretet, gyöngédség
zörgethet hiába ajtómon a kétség
addigra bennem minden újra épül
talán múltunk is jobban megszépül
Nálad vagy nálam is lesz hely elég
egyszerre jó lesz nálam a menedék
karomon ringatva én altatlak majd el
ezernyi bókkal én árasztlak el
dúdolom: Mindíg így aludj el!

Új hajnal

A lenyugvó napot új hajnal kíséri,
az éjszaka sötétjét már széjjel is tépi,
tépd széjjel, jó új nap jöjj el,
Reményem, sose múlj el!

Harcom a jóért Veled olyan vad,
mint sziklának csapódni pillanat alatt
szűnj meg harc, légy múló pillanat
Légy béke, mi megragad!

Eljön az új nap, elhozza a csodát
szerető asszonyt, meleg, dús vacsorát
kérlek, Uram, csak ezt add meg nekem
Ragyogjon béke szívemen!

Tudnod kell

Kimondottan kimondatlan
az érzés mit most élek
a következmény az
amitől nagyon félek

Számtalanszor szóltál rám
de én nem hallottalak
milliószor kértél engem
de nem adhattalak

Szeretve lenni és szeretni
nem oly könnyű talán
mint hattyúkat úszni látni
március haván

Arcom elrejteném most
mint Anonymus szobrán
ki komoran néz mégis
rézbe öntve némán

Csodállak, hogy bírod
kínzó  gyötrő énemet
szabadítson fel Téged
az önzetlen szeretet

S ha egyszer úgy látod
volt bennem érték is
miből meríteni mersz
tedd meg még úgyis
Akard mindig jobban
ne taszítsad félre
dönts a jobb sors felé
indulj hát előre!

Titkos vágy

Pillanat amí visszatér mint egy gondolat
hogy Téged még igy sosem láttalak
láttalak szépnek, láttalak jónak
csak a töredékét sem írom a szónak.

Maradj meg így mindig elmémben
tisztának, szépnek minden élményben
uralkodj felettem, legyél királynőm,
szakítsd le láncaim magasságos úrnőm

Legyél életutamon Te a vezető csillag
irányítsd léptem, hogy mindig eljussak
oda ahová az utunk meg van írva
oda, ahová a neved fel van írva

Akarj erőt adni, hitet s jó reményt
irjak Hozzád ódát, millió költeményt
lássuk meg együtt a felkelő Nap sugarát
az Istent, ahogy mosolyogva minket lát!

Neked szól

Nem titok többé,
kinek szól dalom
mindegyik soromban egyedül
csak magamat adom.

Neked szól a vers,
ki olvasod soraim
ha tetszenek szavaim, hát izleld
s megérintelek odakinn.

Neked szól a szó,
millió gondolatom
van benne szép s jó elég vastagon
mely körbefon utadon.

Neked Neked Neked!
Pusztán csak Neked
S ha vágyakozol a szavaimra
írok még rengeteget!

(V)ágyak között

Írok s várom, hogy visszaírj
hívlak és várom, hogy visszahivj
hogy halljam, lelked még visszasír
ne hallgass hát, mint a sír!

Vágyom, hogy engem támogass,
várom, hogy lelkem símogasd
hogy érezzem, karod majd megérint
ne taszíts el magadtól megint!

Szeretném, ha engem szeretnél,
ha szívedbe örökre engem temetnél
hogy lássam, ajkadról csurog a levem
ne tagadd meg sohasem a nevem!

Kívánom azt is, hogy birtokolj,
szívemet mint rabot életfogytig leláncolj
ne legyen más, kinek kulcsa lesz szívemhez
ne veszítsd el kulcsod az énemhez!

Eljő

Eljő az idő, eljő a nap,
mikor már nem lesz lelkem gyenge
mint pillangó szárnya,
erős leszek mint a szikla
s boldogság ragyog be engemet

Eljő az óra , eljő a perc,
mikor szívem nálad talál helyet örökre
mint éhező koldus
kenyeret s jó bort lelve,
úgy veszem magamhoz Testedet

Eljő a jó, eljő bőség,
mikor megszűnni látszik minden keserűség
mint magzatból ember
ahogy születik egyszer,
úgy kívánom létezésedet

Eljő a fény, eljőssz benne
akárhogy várlak, csak nézlek remegve
mint angyalt, ha látnak
úgy érnek bennem vágyak
akaratom ellenére is

Eljött mert vártam-vártalak
leírhatatlanul csodás pillanat
mint mosolyod bája,
vártam, taszítson igába
Maradj meg mindig bennem is!

Csak Veled

Ha átok lennél,
én átkozott lennék
ha méreg lennél,
Belőled mindent bevennék
ha bor lennél,
egy kortyot se hagynék másnak
ha Te vagy a ma,
nem kell nekem a másnap!

Ha mester lennél
én tanítványod lennék,
ha hit lennél,
mártír lennék érted
ha mennyország lennél
én benned laknék örökkön örökké
ha a pokol tüze lennél
majd boldogan benned égek!

Ha Te lennél az égbolt,
lennék a legfényesebb csillag
ha a Nap lennél,
lennék fényedtől vak
ha ékszer lennél,
én úgy hordanálak magamon
ha anya lennél,
én aludnék karodon!

Ha akarat lennél,
gyorsan végrehajtanálak
ha törvény lennél,
mindig betartatnálak
ha üldözött lennél,
mindig befogadnálak
ha üldözőm lennél,
bárcsak gyorsan elfognának!