Meztelen szó

Levetkőzöm magamról
a hétköznapokat
nem hagyom, rám dobálják
szürke fátylukat
érzem már a lágy szellőben
hajad símogat
ha megérint kezed
olvaszt szép szemed.

Tudatommal régen
érintettelek már
csak szavakba önthetném,
mily széles a határ
csak szavakba formálhatnám
drága nevedet
mert megérint kezed,
olvasztja szívemet


Amikor rám gondolsz majd
Veled ott vagyok én is
Amikor rám gondolsz majd
Neked virágzik  a rét is
Ott majd megtalálsz szíved belsejében
várok én ott Rád!


Lerakom magamról
a régi terheim
Sorban jönnek újra
szép emlékeim
Akarlak és vágylak
angyal tündér álom
Csak érintsen kezed
áldjam nevedet!

ősz(in)teljes (Ady Endre - Párisban járt az Ősz című verse alapján készült pályázatra)

"Párisba tegnap beszökött az Ősz.
Szent Mihály útján suhant nesztelen,"
eltűntél vele együtt Te is, mint:
 könnyek az esőben, Kedvesem.

Állva vártam érkezését a nyárnak
hányom a sorokat mint füstjüket a gyárak
állva vártam és maradtam állva
szerelmemben magamnak árva

Kívántam, hogy jöjj pokolra mennyország
benne rejtőzik kedves, szép orcád
s ha gondolatim sűrű ködében látom
titokban mindíg újra kívánom

Jöjj el, múlj el, éber krémes álom
Nevedet éjszakánként álmomban kiáltom
S, hogy mit rejt magában fájdalmas világom?
édes csókodat vágyódva vágyom!

Csillagfény

Mennyit ér a pillanat,
koldusnak kenyérfalat,
rabnak áttörni a falat,
mennyit ér?
ki még remél?

Megvárod-e a holnapot,
amiben már ott vagyok,
csendben, ha kopogtatok
szeretetért,
ha lesz ki kért?

Álomvilág elképzelt életem,
ezernyi kép, kell hozzá érzelem
akárhogy kérsz mégúgysem tehetem
mindenki kér, Lépj át a szívemen!

Szaladhatsz a holnapért
ha a tegnap már utolért
kaphatsz hozzá jó kedélyt
akarod még?
Minek takarod még?

Becsüld meg a napot
Amiben még ott vagyok
Hangosan zászlót lobogtatok
Kegyelemért,
álom életedért!