2016. október 13., csütörtök

Lopott idő


Várom és vágyom,
vágyod, hogy fájjon
hasad a lelkem, csakhogy mégis belevágjon - ő
 az eljövő idő.

Nálad a magvak,
de fentről kaptad,
csak rajtad áll, hogy meghagyd önmagadnak- azt
az új tavaszt

De ha ereimet
majd az idő rágja,
én így várlak Téged, hát készülj mára
akarom s vágyom, hallom és látom
arcodnak fénye
 már nemcsak lázálom


Lopjunk kis időt
ki mennyit kaphat,
adjunk magunknak még egy kis hatalmat - nem szép
ha a vágy elég