Születésnapomra (ars poetica)

Harminckét éves lettem én
egy évvel több,vagyonom
harminckét évem megint
bőröndök nélkül is hordozom
korom.

Adok belőle napokat,
hónapokat és éveket
ki mennyit kér belőle s belőlem
hallhatod minden léptemet
lehet.

Mi fér harmadszáz évbe?
sok idő az énnekem?
Felragyog előttem példák képe
szülők s az Isten szüntelen
énvelem.

Sok minden fut előttem
Arcok, jelek, nyarak, telek,
s életem ezen triplaDIK állomásán
a múltba visszaintegetek
Veled?

S mit akar ez a költemény?
a sok lángoló emlék-remény
elveszik, de újra épül
az élet tényleg kemény
ha Isten is hordoz tenyerén.

Nőnapi vers

Hajnalok hajnalán,
arról álmodom,
hogy
harmatnak zamatán
lépkedsz halkan
minden reggelen.
Odaosonsz hozzám,
símogat a hajad
s már várom,
lássam szemeid mosolykacaját.
Te vagy a Nő
Te vagy az ő
Te vagy férfiálmok
főhőse!
Te varázsolsz meleg otthont,
Te varázsolsz édes álmot
Te varázsolsz vad románcot
s vele homlokomra sok-sok ráncot
Tündérként, angyalként
emlegetnek Téged!
Boldog nőnapot
én
így kívánok Néktek!!!